Sokakban ellenérzést válthat ki, hogy éppen a Jobbiknak jutott eszébe: európai polgári kezdeményezést indítanak annak érdekében, hogy EU alapelveinek sorába illesszék be az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is. A melósnak viszont mindegy, mert neki csak az eredmény számít.

A Jobbik parlamenti frakciójának a bérfelzárkóztatás kérdése lesz a legfontosabb témája az Országgyűlés tavaszi ülésszakán; mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy az európai uniós polgári kezdeményezésük sikeres legyen, és Magyarország második legerősebb pártjaként rákényszerítsék Orbán Viktor kormányát, hogy ebben az ügyben érdemi lépéseket tegyen – mondta Volner János frakcióvezető pénteken a Heves megyei Mátraszentimrén az MTI tudósítása szerint.

A párt kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón Volner János közölte: a Jobbik fontosnak tartja, hogy a magyar munkavállalók bére közelítsen és idővel felzárkózzék a nyugat-európai munkavállalók jövedelméhez. Szerinte az Orbán-kormány az elmúlt időben ezzel semmit nem kezdett, a miniszterelnök semmilyen nemzetközi kezdeményezéssel, semmilyen előremutató javaslattal nem élt, miközben a magyar emberek bére jelentősen elmarad az azonos munkakörben dolgozó nyugat-európai munkavállalókéhoz képest.

Volner János kifogásolta, hogy a kormány úgy kötött stratégiai szerződéseket nyugat-európai cégekkel, hogy több tízmillió forint támogatást nyújtott munkahelyenként, de azt már nem követelte meg, hogy a kedvezményezett cégek tegyenek lépéseket a bérek felzárkóztatása érdekében is.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke már korábban bejelentette, hogy a pártja európai polgári kezdeményezést indít. A cél, hogy az EU alapelveinek sorába illessze be az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is. Szerinte a magyar emberek azt várták az uniós csatlakozástól, hogy többet fognak keresni, de csalódniuk kellett, mert Nyugat-Európát csak a saját gazdasági érdekei motiválták a keleti bővítésben. Ezért akarnak lépni most.

Az uniós jogintézmény 2012. április 1-jétől él, és azt szolgálja hogy a közösség polgárai közvetlenül vehessenek részt az EU politikáinak alakításában. A lisszaboni szerződés hatályba lépésével vált lehetővé, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedében élő egymillió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen.

Efféle kezdeményezést az a polgári bizottság szervezhet, amelynek tagjai legalább heten vannak és legalább hét különböző tagállamban élnek. A testületnek egy éve van arra, hogy összegyűjtse a szükséges számú, tehát egymillió támogatót, és erre az interneten is lehetőség van.

Ha azonban sikerül is valakinek egymillió embert maga mögé állítania, az nem ró semmilyen kötelezettséget az uniós intézményekre. A bizottságnak csak annyi a feladata, hogy mérlegelje: tesz-e bármilyen javaslatot. Ám ha úgy gondolja, hogy nincs dolga az adott ügyben, azt indokolnia kell.

A Jobbik kezdeményezését az Európai Bizottság még nem vette nyilvántartásba. Ez a feltétele annak, hogy az aláírásgyűjtés egyáltalán megkezdődjék.