Eddig nemigen volt példa rá, hogy a vállalkozói oldal követelne nagyobb béremelést. Most viszont a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyilatkozott úgy, hogy a gazdaság helyzete a fizetések nagyobb mértékű növelését is megengedné. Csak nem arra gondolt Orbán Viktor nagy barátja, hogy jövőre parlamenti választás lesz, és ezzel szavazatokat lehet vásárolni?

Na, ezt se gondoltuk volna. Nyáron vagy kora ősszel újra kellene nyitni a tavaly novemberben megkötött, hat évre szóló bérmegállapodást – mondta az mfor.hu internetes portálnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke március 4-én. Szerinte az abban foglaltaknál nagyobb béremelésre van lehetőség, ami egészen szokatlan felvetés a profitérdekelt vállalkozói oldal képviselőjétől.

A múlt évi egyezség értelmében a minimálbér 15, illetve a garantált szakmunkás bérminimum 25 százalékkal emelkedett az idén. Amit Parragh kollegája, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára igencsak fanyalogva fogadott. Szerinte a mostani béralku – amelynek része a munkáltatói járulékok öt százalékpontos csökkentése, amit Dávid kevesell – a dolgozók és az állam számára kedvező, miközben a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások tömegei kifejezetten rosszul járnak.

A nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben amúgy történelminek nevezte a hat évre szóló megállapodást. A kormány és a munka világának képviselői közötti egyezség reálissá teszi – állítja a kabinet –, hogy a következő hat évben negyven százalékos béremelés következzék be. Jövőre különben a minimálbér újabb nyolc, a bérminimum 12 százalékkal nőne, valamint további két százalékkal mérséklődnének a járulékok. Na, ezt licitálná túl a kamara elnöke.

Értjük mi ezt. És köszönjük. Hiszen a melósnak minden fillér jól jön, amit a hónap végén kézhez kap. Csakhogy az egész bűzlik valamitől Vajon miért éppen most világosodott meg a kormány, s miért most tett a munkaadói oldal legvérmesebb reményeit is túlszárnyaló javaslatot? S mi motiválja Parraghot?

A szakszervezetek korábban hiába szerették volna…

A minimálbérnek a következő három évben el kell érnie a létminimumot – ez összességében 25 százalékos emelést jelentene –, és ha erről nem sikerül megegyezni, a Liga nem írja alá a jövő évi bérmegállapodást, s minden törvényes eszközzel fel kíván lépni e cél elérése érdekében – nyilatkozta a konföderáció akkori elnöke még 2015 novemberében. A bérfelzárkóztatásra ő különben már jóval korábban javaslatot tett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyancsak 2015-ben vetette fel, hogy a minimálbért közelíteni kellene a létminimumhoz – a kettő között akkor nagyjából húszezer forint volt a különbség –, s ehhez a következő három esztendőben évente kilenc százalékkal kellene emelni a minimálbért, és azt is javasolták, hogy 2018-ban az alacsony keresetűek személyi jövedelemadója kilenc százalékra csökkenjen. A négyszer kilencből jött volna ki, hogy 2018-ra a minimálbér eléri a létminimum összegét.

Ám 2016-ra csak alig több mint öt százalékos bérfejlesztésre bólintott rá a vállalkozói oldal és a kabinet, s ezt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a Magyar Szakszervezeti Szövetségen kívül a többi konföderáció szó nélkül aláírta. A Liga azóta dicstelenül távozott nagyhangú elnöke is. Miközben ebből sehogyan nem jött össze a bérfelzárkóztatási program.

Egyébként érdekes számba venni, hogyan alakult a minimálbér. Az Orbán-kormány hivatalba lépésének első esztendejében – 2010-ben – csupán nettó hatvanezret vihetett haza több mint egymillió munkavállaló, s ez az összeg 2012-ig szinte egyetlen fillérrel sem nőtt. Dacára annak, hogy 2012-re a korábbi 78 ezer helyett 93 ezer lett a bruttó minimálbér.

Csakhogy a „mindenki jól jár vele” egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése óta a minimálbéresek is adóznak. Így miközben 2011-ben csupán 39 ezer, 2012-ben már 58 ezer forint kötött ki az állam zsebében minden minimálbéres után. A munkavállalóknál meg a 15 ezer forintos emelésből háromszáz forint maradt.

Kétségtelen viszont, hogy később valamelyest változott a helyzet: 2013-ban háromezer, 2014-ben és 2015-ben két-kétezer, 2016-ban ötezer forinttal emelkedett a nettó minimálbér. A főállásúaknak kifizethető legkisebb összeg tavaly ezért már csak 15 ezerrel maradt el a Magyar Szakszervezeti Szövetség megrendelésére kiszámolt létminimumtól. Ha már a KSH-t ez a szám nem érdekli 

…csakhogy most jönnek a választások

Az idén pedig megtörtént a csoda: egy csapásra majdnem 11 ezer forinttal emelkedett a nettó minimálbér – ehhez korábban négy évre volt szükség –, s így az megközelíti a 85 ezer forintot. A nettó 107 ezres garantált bérminimumból – ami tavaly még alig haladta meg a 85 ezret – pedig már egyenesen dőzsölni lehet. Hoppá, itt a növekedés több mint húszezer havonta!

És ehhez jön még jövőre plusz nyolc, illetve 12 százalék. Vagy több, hiszen a miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápoló Parragh elnök úr szerint nyáron vagy kora ősszel újra kellene nyitni a bérmegállapodást, mert a dübörgő gazdaság még nagyobb bérnövekedést is elvisel. Érdekes lenne tudni, mit szól ehhez a VOSZ.

Ne nézzenek hülyének minket!

Még egyszer, csak a félreértések elkerülése végett: a melós örül minden fillérnek. A dolognak van azonban egy apró szépséghibája. Nevezetesen az egykulcsos szja bevezetése, s ezzel együtt a minimálbér adómentességének eltörlése. Nézzünk csak két számot. A bruttó minimálbér 2010-ben 73.500 forint volt, s ezután valamivel több mint 34 ezret tett ki a munkavállalók és a munkaadók által az államnak fizetett járulékok összege. A büdzsé 2012-ben az akkor 93 ezer forintos minimálbér után már 58 és fél ezret tett zsebre, míg az idén a 127 és fél ezres minimálbér után majdnem 73 ezret kaszálnak.

Még érthetőbben: 2010-ben a nettó hatvanezres minimálbér összes közterhe 34 ezer forintot tett ki, míg ebben az évben a nem egészen 85 ezer után csaknem 73 ezer az állami bevétel. Tehát a minimálbér nőtt nagyjából negyven százalékkal, miközben a bérek utáni állami bevételek több mint a kétszeresére emelkedtek. Szóval köszönjük a rezsicsökkentést Orbán Viktornak. Volt miből fedezni.

Most mellesleg hasonló a helyzet. A minimálbér nő 15 százalékkal, ami az embereknek nettó 11 ezret jelent, s bár a munkaadókat terhelő járulékokat csökkentették, mégis plusz négyezer az állami bevétel. Ha egymillió minimálbéressel számolunk, ez a mutatvány a költségvetésnek idén negyvenmilliárdot hoz. A vállalkozások zsebéből, illetve az éhbéren foglalkoztatott emberek kárára.

Miközben nyilván Mészáros Lőrinc is 15 százalékos szja-t fizet a milliárdos osztalékbevétele után. Ebből mi nem kérünk. Az egyenlő közteherviselés valami más jelent. Biztosan nem azt, hogy a nettó 85 ezer forintos fizetés után az állam kaszáljon 73 ezret.

Miközben az egész dolog jónak tűnik, hiszen 73 ezer helyett mégiscsak 85 ezer lett a nettó minimálbér. De senki ne higgye, hogy ezzel megvette egymillió ember szavazatát. Ennyire nem vagyunk hülyék!

• Vámos Csaba
• elnök
• Magyar Munkavállalókért Mozgalom