Az idén már tizenegy fizetett ünnepnap lesz, ha a parlament tényleg elfogadja a nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánító törvénymódosítást. December 24-e jobb lett volna, de erről nem kérdeztek senkit, így örüljünk annak, amit kapunk. Egyébként Lettországban kényeztetik leginkább a munkavállalókat: ott tizenöt fizetett ünnepnap van.
Nagypéntek már az idén munkaszüneti nap lehet – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára még kedden. Szerinte az új fizetett szabadnap bevezetését a gazdaság helyzete, ugyanakkor az emberek elmúlt hat-hétéves megfeszített munkája is indokolja. Közölte: az új szabadnappal az európai középmezőnybe kerül majd Magyarország, ami azt jelenti, hogy tizenkét ünnepnap nap lesz egy évben. Igaz, ebből egy mindig vasárnapra esik, tehát csak ha elég nagy szerencsénk van, akkor jön ki a mindenkit megillető húsz nap alapszabadság mellé még tizenegy nap.
Amennyiben a parlament elfogadja a két fideszes képviselő, Balog Zolán és Lázár János által jegyzett tavalyi előterjesztést, a január 1-je, a március 15-e, az április 17-i húsvétvasárnap és -hétfő, a május 1-je, a június 5-i pünkösdhétfő, az augusztus 20-a, az október 23-a, a november 1-jei mindenszentek, valamint a december 25-26-a mellett lesz még egy ünnepnap húsvét előtt. Ez utóbbi így mindig négynapos szabad hétvégét jelent.
A politikusnak nagyjából igaza is van abban, hogy a középmezőnybe kerülünk, mert az uniós tagállamokban nyolc és tizenöt között szóródik a munkaszüneti napok száma. Finnországban és Spanyolországban lazsálhatnak legkevesebbet a dolgozók – nekik csak nyolc nap jut –, míg Lettországban tizenöt fizetett szabadnapot kapnak az emberek. De egy-két nappal megelőz minket többek között Belgium, Bulgária, Horvátország, Málta és Svédország is.
Balog Zoltán „emberminiszter” szerint jól teljesít az ország, így belefér még egy munkaszüneti nap. A tárcavezető úgy látja, az ország hagyományos keresztény kulturális jellegének helyreállításában is fontos szerepet játszhat a nagypéntek mint ünnepnap, amely Jézus Krisztus halálához kötődik.
Egyedül a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fanyalgott: Dávid Ferenc főtitkára közölte, a szervezet nem támogatja a javaslatot, mert az 20-25 milliárd forint kiesést jelent a gazdaságnak, és véleménye szerint a tervezet nincs kellően előkészítve. De igazából az ellenzéki pártok is mást szerettek volna. Támogatják ugyan az előterjesztést, de az MSZP, a Jobbik és az LMP inkább december 24-ét tette volna szabadnappá. A kormányoldal ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a karácsonyi ünnep csak az éjféli misével kezdődik, míg nagypéntek már a húsvét része.
A vallási megfontolások bizonyára rendkívül fontosak, mégis lehet, hogy a szkeptikusoknak van igaza: ha már a kormány adakozó kedvében van, s egy újabb szabadnappal kívánja megajándékozni a nemzetet, nagypéntek helyett jobb lett volna december 24-e. Aminek még a VOSZ is örült volna, mert az amúgy is csak fél nap, amikor valószínűleg csak félgőzzel folyik a munka.
Ráadásul a családok nyugodtak készülhettek volna a jézuskázásra, ami talán nem kevésbé érdekes, mint a kormányzati körök vallástörténeti érvelése. De most már mindegy, ezen túlvagyunk, örüljünk annak, amit kapunk. Ha már a döntéshozóknak eszébe sem jutott megkérdezni az érintetteket: a munkaadókat és a munkavállalókat. Pedig gyorsan kiderült volna, hogy az emberek jó része mást akar.
Szabadnapok csak kivételezetteknek
Érdekes különben, hogy van még jó pár fizetett munkanap, amit egyes ágazatokban a dolgozók pihenéssel tölthetnek. Ezek közül a legfrissebb a Szociális Munka Napja, amit november 12-én tartanak meg. A parlament tavaly télen fogadta el az erről szóló törvénymódosítást, amely szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél, szolgáltatóknál – kivéve a bölcsődéket –, javítóintézeteknél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók számára ez szabadnap. Más kérdés, hogy ettől még az ellátást biztosítani kell, tehát a legtöbben annyit érzékelnek majd az egészből, hogy – miután arra a napra mindazoknak, akik dolgozni kényszerülnek, pótlék jár – valamennyivel többet fognak keresni.
Némi üröm az örömben, hogy ezzel a lendülettel eltörölték a Köztisztviselők és Kormánytisztviselők Napját. Eddig július 1-jén leállt a közigazgatás: többek között bezártak a kormányhivatalok, s nem fogadtak ügyfeleket az önkormányzatok. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erről tavaly nyáron úgy nyilatkozott: „Különleges hagyatékaként a szocialista államrezsimnek munkaszüneti napot is kell tartania törvény rendelkezése miatt. Munkaszünettel jutalmazni a köztisztviselőket, akik kötelességük teljesítése okán dolgoznak az államnak, ez egy perverz kísérlet meggyőződésem szerint”.
Kár, hogy elfelejtette: ezt a napot az első Orbán-kormány idején, tehát 2001-ben nyilvánították munkaszüneti nappá. Mindenesetre azért csak sikerült elintéznie Lázárnak, hogy ezzel a „perverz” hagyománnyal szakítsunk. Az önkormányzati törvény módosításával viszont lehetővé tették, hogy a helyi képviselő-testület a munka törvénykönyvében foglaltakhoz képest egy további munkaszüneti napot határozzon meg. Így július 1-je a polgármesteri hivatalok alkalmazottai számára akár maradhat is, de a kormánytisztviselők – minisztériumi és kormányhivatali dolgozók – azon napon biztosan dolgozni fognak.
Az egészségügyi államtitkárság kezdeményezésére az ágazatban 2011 óta munkaszüneti nap július 1-je, de más okból: azon a napon született Semmelweis Ignác. Akkor zárva tartanak a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a szakrendelők, de a sürgősségi betegellátás természetesen nem szünetel, és a kórházak sem csuknak be.
A honvédségi törvény szerint május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, ami a személyi állomány számára munkaszüneti nap. Ennek apropója, hogy a tavaszi hadjárat során 1949. május 21-én foglalták vissza a magyar csapatok Buda várát.
Egy-egy szabadnap jut a többi egyenruhásnak is. A rendőrség és az Országgyűlési Őrség ünnepnapja április 24-e, Szent György napja, míg május 4-e, vagyis Szent Flórián napja a tűzoltóság napja. A büntetés-végrehajtási szervezet ünnepnapja szeptember 8-a, Szent Adorján napja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapja pedig március 1-je, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.
Egy nap jár az igazságügynek is: július 15-ét a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánították még 2001-ben. Ha nem esik egybe a nyári ítélkezési szünettel, akkor ez természetesen munkaszüneti nap.
El lehetne gondolkodni persze azon, miért nincs saját ünnepük a buszsofőröknek, az esztergályosoknak, a műkörmösöknek vagy a kutyakozmetikusoknak, de ez csak egy gonoszkodó felvetés. Lázárt idézve: efféle egy pervert kísérlet nyilván szóba sem jöhet.
