„Aki önállósodni akar, politikailag exponálja magát más irányokban, annak azt üzenem, hogy nem kötelező itt dolgozni” – ezt posztolta ki az Antall József Tudásközpont vezetője a Facebookon. Vagyis: ott azt sem tűrik, ha az alkalmazottak a budapesti olimpiát ellenző tartalmakat osztanak meg. Az LMP szerint ez így nem megy, mert a munkavállalókat is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága.
Valami azért csak történik a munka világában: Szél Bernadett, az LMP társelnöke hétfőn önálló képviselői indítványt nyújtott be a munka törvénykönyvének (Mt.) módosítására. A képviselő úgy gondolja, a munkavállalók szólásszabadságának biztosítása érdekében változtatásra van szükség.
„Az elmúlt hónapokban több, komoly figyelmet kapott esetben is előfordult, hogy munkáltatók alkalmaztak nyilvánvalóan jogszerűtlen intézkedéseket munkavállalóik véleménynyilvánításának elfojtása érdekében” – írja a javaslatához fűzött indokolásban a politikus. Emlékeztetet rá, hogy egy szombathelyi munkavállalót azért rúgtak ki, mert a közösségi médiában szóvá merte tenni a vasárnapi munkavégzéssel kapcsolatos aggályait.
Íme, ezért a bejegyzésért bocsátotta el a LuK Savaria Kft. az egyik emberét:
"Jó kis vasárnapi munka...
Lakhelyemen csak két jó hétvégi programot kellett félretennem emiatt, de legalább ki vagyok pihenve. Kb. átaludtam a szombatot, hogy vasárnap hajnalban újra frissen és munkára kész állapotban tudjak megjelenni.
Mivel hirtelen, előre nem látható okokból megnövekedett a megrendelés. Még jó, hogy lelkiismeretes kollégáim és jómagam magunkénak érezzük a munkáltatónk gondjait.
Jó lenne, ha embernek néznének minket is és nem gépnek.
Előbb utóbb elfogy az energia, a türelem és a jóindulat.
Még több relatíve használható dolgozót fog így elveszíteni a cég. Jó irányba halad vajon a szekér?
Mielőtt még valaki belém kötne... Étkezési szünetben született eme gondolat."
Nem túl régen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója tiltotta meg, hogy az egészségüggyel kapcsolatos negatív tartalmakat osszanak meg vagy kedveljenek a neten. Azt persze, hogy a negatív tartalom pontosan mit jelent, s szempont-e a mérlegelésnél, ha amúgy tényszerű közlésekről van szó, nem tudni.
Még szebb az Antall József Tudásközpont vezetőjének intézkedése, amely szerint az alkalmazottak nem oszthatnak meg a budapesti olimpia megrendezését ellenző tartalmakat. A világjátékok támogatásával nincs baj, de ha valaki másként gondolkodik, az meg nem engedhető politikai véleménynyilvánításnak minősül, és „nem kötelező itt dolgozni” – figyelmeztetett Antall Péter, a néhai miniszterelnök fia.
A ma hatályos Mt. szerint a „munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné”. Az alkalmazott ráadásul a „munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”.
Mi több, a munkavállaló a „véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja”. Szóval pofa be, az az egyedüli biztos megoldás.
Szél Bernadett javaslata szerint az Mt.-be kerülne a következő fordulat: „a munkáltató tevékenységével össze nem függő véleménynyilvánítás vagy annak valamely formája általában, a konkrét közlés tartalmától függetlenül nem tiltható meg”. Ezzel egyértelművé tennék, hogy senkit nem rúghatnak ki azért, mert magánemberként, a szabadidejében valamilyen ügyben a munkaadójától eltérő álláspontot képvisel.
A politikus azonban még ennél is továbbmenne. Jogszabályba foglalná, hogy senkivel szemben „nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény a munkáltató működésének jogszerűségével és a munkakörülmények megfelelőségével összefüggő, üzleti titok nyilvánosságra kerülését nem eredményező olyan közlés miatt, amely valótlan tényt nem állít vagy híresztel”.
A javaslat alapján tehát bárki szabadon elmondhatná a véleményét arról, hogy a munkaadója szabályosan működik-e, s biztosítják-e a megfelelő munkakörülményeket. Ez kétségkívül egyértelműbb helyzetet teremtene, hiszen senki nem tilthatná meg például azt, hogy a foglalkoztatott „negatív tartalmakat” is megoszthassanak vagy lájkolhassanak, sőt ilyeneket akár maguk tehetnének közzé, ha azok valóságtartalma nem vitatható.
